Az Otthontérkép elkészítette a legfrissebb, 2014-es lakásárakra vonatkozó térképeket és statisztikákat a hivatalos NAV-adatbázis adatai alapján. Bár a 2012-es árszintig még nem kapaszkodtak vissza az árak a lakáspiacon, az országos átlagban mélypontnak számító 2013 után 2014 már valóban az emelkedés éve volt - igaz, nem mindenhol. Van ahol a 2014-ben mért árak meghaladták a két évvel korábbit, de akadnak olyan térségek is, ahol folytatódott az árak esése. Az országos különbségek tovább nőttek: a legdrágább budapesti kerületben átlagosan tizennégyszer annyiért lehetett lakást venni, mint a legolcsóbb borsodi kistérségben.
Az átlagos értékesítési négyzetméterárak tekintetében 2014-ben trendfordulóhoz értünk, az árak növekedésnek indultak. Országos szinten az értékesített ingatlanok átlagára 1,7%-kal nőtt 2013-hoz képest. A képet azonban árnyalja, hogy a növekedés meglehetősen differenciált volt, néhány megyére, valamint Budapestre koncentrálódott. Egyes népszerű területeken 10%-ot meghaladó növekedés is mérhető volt, de ahol az ingatlanpiac pangott, ott volt példa további 15%-os csökkenésre is.
Több megyében a 2014-ben mért árak megközelítették, vagy már meg is haladták a 2012-ben mérteket. Az átlagárak közötti különbség ezzel együtt is tovább nőtt a legdrágább Győr-Moson-Sopron és Pest, valamint a legolcsóbb Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod, Békés és Nógrád megyék között. Az utóbbi négyes esetén az átlagos értékesítési négyzetméterár nem érte el a 80 ezer forintot, miközben Győrben vagy Pest megyében átlagosan 170 ezer forint körüli négyzetméteráron értékesítettek egy ingatlant, ami több mint kétszeres különbség.
"Az ország legdrágább területe, nem nagy meglepetésre, továbbra is Budapest. A fővárosban több mint 50 ezer forinttal került többe egy négyzetméternyi ingatlan, mint a megyei listát vezető Győr-Moson-Sopron megyében. Győr-Moson-Sopron megye azonban nem csak az első helyezésével emelkedik ki, ugyanis a 2013-as 7,21%-os átlagos négyzetméterár növekedés után, 2014-ben további 10,7%-kal tudtak emelkedni az ottani árak, ami kiemelkedő a hazai lakáspiacon. A győri mellett Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, illetve Csongrád megyékben növekedtek az átlagárak 2013-hoz képest, ami a területek felértékelődését mutatja. A hivatalos NAV adatokból becsült átlagárak alapján a többi megyével szemben Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Tolna, valamint Zala megyében az árak csökkenése még 2014-ben sem tudott megállni, így ezeken a területeken továbbra sem beszélhetünk trendfordulóról. A legnagyobb árcsökkenést Jász-Nagykun-Szolnok szenvedte el." - mondja Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője.
A megyei adatoknak megfelelően Sopron és Győr lépett előre a listán, hiszen mindkét nagyvárosban dinamikusan nőttek az értékesítési átlagárak az elmúlt két évben. Az első öt legdrágább város között Debrecenben és Kecskeméten csökkentek az árak, de a trend már 2014-ben megfordult, miközben Érden még számottevő csökkenés volt mérhető.
A legolcsóbb öt nagyváros csoportjában Szolnok új szereplőnek számít, mivel a 2014-ben mért jelentős mértékű további áresés következtében a képzeletbeli 7. helyről a 3. helyre ugrott. Salgótarján és Miskolc esetén az áresés lassult, de a trend még nem tudott megfordulni 2014-ben, Dunaújváros és Nagykanizsa esetén az árcsökkenés kitartott 2014-ben is.
A kistérségek összehasonlításában még mindig a Pest megyei kistérségek vezetik a rangsort. A közkedvelt Dunakeszi és Budaörsi kistérségek 190 ezer forint feletti értékesítési árukkal jelentős mértékben elszakad a mezőnytől, még úgy is, hogy az árak az elmúlt két évben csökkentek. A Győri és a Sopron-Fertődi kistérségek dinamikus árnövekedése táplálhatta elsősorban a kiemelkedő megyei árakat, hiszen mindkét kistérség több mint 10 helyet javított az elmúlt két évben. A Balaton népszerűsége is kitart, az elmúlt két évben a Hévízi, valamint a Balatonfüredi kistérség lépett előrébb a rangsorban. Bár a Hévízi kistérség értékesítési átlagárai 2014-ben még csökkentek, ezzel is az előkelő 3. helyet foglalja el a listán, míg a Balatonfüredi kistérség úgy tudott előrébb lépni, hogy 2013-ban nőttek, majd 2014-ben stagnáltak az árak.
A legolcsóbb 10 kistérség listáján érdemi változás nem történt az elmúlt két évben, új szereplő az Ibrány-Nagyhalászi kistérség lett 2014-ben, egyébkent csak némi átrendeződés tapasztalható a legolcsóbbnak számító kistérségek között. A Sarkadi kistérség esetén bíztató, hogy 2014-ben már növekedtek az átlagos értékesítési négyzetméterárak, talán 2015-ben le is kerülhet erről a listáról.
"Az országos adatokhoz képest Budapesten minden kerületben egyöntetűen növekedtek az átlagos értékesítési négyzetméterárak 2014-ben, összességében 0,8%-kal, és egyes kerületekben már a 2012. évi értékeket is meghaladták. A legnagyobb értéknövekedést a XVI. kerület érte el 4,6%-kal, a legalacsonyabbat pedig a X. kerület 0,5%-kal." - összegzi a fővárosban regisztrált értékeket Ditróy Gergely.
A kerületek átlagár szerinti sorrendjében egy-két átrendeződésen kívül nagyobb változás nem történt az elmúlt két évben. A legdrágább V. kerületben egy négyzetméter lakás közel 2,4-szer került többe 2014-ben, mint a legolcsóbb XXI. kerületben. Ez az értékbeli különbség tovább növekedett 2012-es 2,1 és a 2013-as 2,3-szeres különbséghez képest.
A vizsgált területeket tovább bontva - egy-egy kivételtől eltekintve - a városrészek szintjén is kimutatható az átlagárak növekedése. A legdrágább városrész 2014-ben a II. kerületi Pálvölgy lett a maga 437 ezer forintos négyzetméterárával, a második legdrágább a speciálisnak tekinthető XIII. kerületi Marina part volt, köszönhetően annak, hogy a városrészben kizárólag új építésű vagy újszerű ingatlanok találhatóak.
"A 10 legdrágább budapesti városrészből a II. kerület hét helyet foglal el, melynek az az oka, hogy ezekben a lakosság- és lakásszámban is kisebb városrészekben kevesebb adásvétel zajlik és ezek a tranzakciók jellemzően értékes, prémium ingatlanokkal kapcsolatosak, amelyek az átlagárat kimondottan felfelé húzzák. Ha azonban csak azokat a városrészeket vizsgáljuk, ahol az elmúlt évben legalább 100 adásvételi tranzakció történt (ami feltételezi, hogy hosszabb távon is inkább pörgő, nagyszámú adásvételt bonyolító városrészekről van szó), akkor a legdrágább 10-es listára az V. kerületi Lipótváros és Belváros, az I. kerületi Krisztinaváros és Viziváros, valamint a VI. kerületi Belső-Terézváros is felkerül." - világít rá egy kis módszertani érdekességre az elemző.
Budapesten a X. kerületi Keresztúridűlő lett a legolcsóbb városrész 2014-ben, de a legolcsóbb budapesti területek listáját továbbra is szinte csak a X. (Kőbánya), a XXI. (Csepel), és a XXIII. (Soroksár) kerületek városrészei váltogatják.
Építő Simon