2014-ben 8358 új lakás épült, 15%-kal több, mint egy évvel korábban. Közép-Magyarországon és a Dunántúlon nőtt az új lakások száma, a keleti országrészben egyelőre nem következett be fordulat. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 9633 volt, ez 28%-os növekedés a 2013. évi adatokhoz képest. - ez derül ki a KSH frissen közzétett lakásépítési jelentéséből. De mi derül ki akkor, ha tüzetesebben vizsgáljuk meg a számokat?
A 2013. évi adatokkal összevetve idén a kisebb városokban 24, a községekben 21%-kal több lakás épült. A megyei jogú városokban mindössze 3%-os volt az emelkedés, és Budapesten is az átlagos alatt maradt (13%).
A dunántúli régiók mindegyikében átlagot meghaladó, Közép-Magyarországon az átlagossal egyező a növekedés üteme, a keleti régiókban pedig általában csökkent a lakásépítés. A kivételt jelentő Észak-Alföldön a fellendülés egyetlen településre korlátozódik: Debrecen 573 új lakásával a teljes régió lakásépítésének több mint felét teszi ki.
A 2014-ben kiadott 9633 új lakásépítési engedély 28%-kal több az előző évinél. Minden település-típusban és minden régióban több lakás építését tervezik, mint 2013-ban. Az összes engedély 39%-át Közép-Magyarországon, 27%-át Nyugat Dunántúlon adták ki. Győr-Moson-Sopron megyében 2122 új lakás építését engedélyezték, többet, mint Budapesten vagy Pest megyében. A Győr-Moson-Sopron megyében mért 58%-os növekedés lényegében három településre koncentrálódik: Győrben 678, Sopronban 373, Rajkán 371 új engedélyt adtak ki.
Kisebb volumenű, de hasonló arányú volt a lakásépítési engedélyek számának emelkedése Hajdú-Bihar (58%) és Somogy (57%) megyében, ahol első¬sorban a Debrecenben és Siófokon engedélyezett új lakások (345, illetve 225) indokolják a növekedést.
Kik, kinek és mekkora lakásokat építettek?
2014-ben az építtetői kör összetétele megváltozott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 59%-ra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig 40-ről 39%-ra mérséklődött.
A tárgyidőszakban 180 lakás épült önkormányzati megbízásból.
Az új lakások építési célok szerinti megoszlását jellemzi, hogy a saját használatra épült lakások aránya nőtt (53-ról 56%-ra), az értékesítésre épült lakásoké (43-ról 41%-ra) csökkent, bérbeadásra 4% épült.
Építő Simon