2013-ban 7293 új lakás épült az országban, 31 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés valamennyi régióra jellemző, ugyanakkor a használatba vett lakások száma Budapesten 7 százalékkal emelkedett. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 7536 volt, ami 29 százalékos csökkenést jelent a 2012. évi adatokhoz képest.
A KSH ma megjelent statisztikáját egy graikonnal egészítettük ki, mely mutatja: a nem lakás célú épületek építése jóval kevésbé esett vissza, és 2012-ben már megállt az esés. Az ipari épületek építése nő, a lakás-szektor tetszhalott állapotban van. A KSH-jelentés:
"A lakásépítésben 2008-ban bekövetkezett fordulat óta évről évre egyre kevesebb új lakás épül. 2013- ban már csak egyötöde az újonnan épült lakások száma a 2008. évinek és a megelőző, 2012. évhez viszonyítva is 30,9%-os a visszaesés mértéke. A vállalkozások lakásépítési tevékenysége már 2011-re nagymértékben visszaesett, ehhez képest a saját használatra építő háztartások beruházásai egészen 2013- ig mérsékeltebb ütemben csökkentek. 2013-ban a vállalkozások lakásberuházásainak visszaesése lelassult, ugyanakkor a magán-építtetők tevékenységében nagyarányú csökkenés következett be. Így 2013-ban már főképp a lakossági építtetők tevékenységének visszafogása okozta a lakásépítések további hanyatlását.
2013-ban alig volt olyan vidéki város (csupán Győr, Kecskemét, Sopron és Szeged), ahol az új lakások száma meghaladta a 200-at. Budapesten néhány nagyobb beruházás befejezésének eredményeként a lakásépítés növekedni kezdett, az év folyamán összesen 1770 lakást vettek használatba. A községekben, ahol az átlagosnál jóval nagyobb volt a lakásépítés visszaesése, 2013-ban mindössze 1270 új lakás épült, fele annyi, mint egy évvel korábban.
Az építési engedélyek 2013. évi száma a 2008. évi mennyiség ötödét sem éri el (17,2%), a 2012. évihez képest pedig 28,9%-kal alacsonyabb. Az új építési engedélyek kiadása szintén a községekben esett vissza a legnagyobb mértékben (40%-kal), de valamennyi településtípusban kevesebb új lakás építését tervezik, mint egy évvel korábban. 2013-ban 3%-kal több új építési engedélyt adtak ki, mint amennyi új lakást használatba vettek.
Az építtetői kör összetétele az egy évvel korábbihoz képest megváltozott: a természetes személyek által épített lakások aránya 68-ról 57%-ra mérséklődött, a vállalkozások által épített lakások aránya pedig 31-ről 40%-ra emelkedett. Budapesten az összes lakás kétharmadát vállalkozók építtették. 2013-ban mindössze 55 lakás épült önkormányzati megbízásból.
Az építtetői kör átrendeződésével összhangban csökkent a saját használatra épített lakások aránya (64- ről 53%-ra), az értékesítésre szánt lakásoké pedig nőtt (33-ról 43%-ra). Bérbeadásra a lakások 2%-a épült, ugyanúgy, mint egy évvel korábban.
Jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 60%-ának, az egyéni vállalkozások a lakások 30%-át építették (2012-ben 50, illetve 34%). Az új lakások 7%-a (egy évvel korábban 12%-a) lakossági kivitelezésben készült el.
Az újonnan épült lakóépületek között 64-ről 57%-ra csökkent azúj családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké nagyobb lett (27 helyett 39%). A lakóparki lakások aránya 1%-os (egy évvel korábban 4%-os) volt.
2013-ban a használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 m2 volt, ez 6 m2-rel kevesebb, mint korábban. A 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások aránya 46-ról 41%-ra csökkent. Mindez az építtetői kör átrendeződésének következménye, ugyanis általában a nagyobb alapterületű, családi házas építkezések valósulnak meg lakossági beruházásban és ezek aránya csökkent 2013-ban.
A vizsgált időszakban 1251 lakás szűnt meg, 43%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. 276 üdülőépületben 314 üdülőegységet építettek, és 267 üdülőépületben 315 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett és engedélyezett üdülőegységek száma 41%-kal csökkent. Az új üdülők átlagos alapterülete 87 m2, a tavalyinál 5 m2-rel nagyobb.
A kiadott új építési engedélyek alapján 4467 lakóépület és 5330nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 27, a nem lakóépületeknél 13%-os visszaesést jelent. A nem lakóépületek közül 2%-kal nőtt az ipari épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma 6, a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 12%-kal csökkent."