A jelenlegi lakásépítési recesszióból lenne kiút, de ehhez átgondolt intézkedések kellenének. A lakáshitelek kamatait elfogadható mértékűre kellene leszorítani, valamint elengedhetetlen, hogy legyen a területnek egy központja kormányzati szinten – hangzott el a Társaság a Lakásépítésért Egyesület sajtótájékoztatóján.
A szakma az utolsó utáni pillanatban van – kezdte előadását Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség elnöke, Noll Tamás, MÉK elnök bevezetője után. A válság hatására az építőanyag-gyártók a gyáregységeik több mint felé bezárták, csak az égetett kerámia iparból 1500-2000 embert bocsátottak el. A legnagyobb baj a végfelhasználóknak a devizahitelek miatti bizalomvesztése.
Amint Valdinger Imre, a Pápateszéri Téglaipari Kft. ügyvezetője elmondta, a rendszerváltás után a környező – balatoni, győri, budapesti – régiók várható fellendülésére alapozták üzleti terveiket. A téglagyártás helyhez kötött, jelentős befektetést kívánó és hosszú megtérülési idejű tevékenység, ha a magyar gyárak most leállásra kényszerülnek, félő, hogy nem fognak többé újraindulni, annál is inkább, mert időközben az import áru betör a piacra.
A Mezőberényi Téglaipari Kft. is vészesen közelít a tönkremenetel felé, a beruházásra félretett tartalékaikat a veszteségek lassan felemésztik – vázolta a jelenlegi helyzetet Marofka Ferenc ügyvezető. Míg korábban termékeiket nagyrészt Budapest környékére szállították, 2000-től egyre inkább Arad és Nagyvárad irányába exportálnak, a termékeik fele itt talál piacra. Ha az egykor az aradi vasútállomás és a nagyváradi színház tégláit szállító gyár bezár, a helyét a piacon várhatóan horvát, román és szerb cégek foglalják el majd.
Az építőipari mikrovállalkozások csődjeivel kapcsolatban sokan úgy vélekednek, hogy ez egyben egy tisztulási folyamat is, ami végeredményben nem árt a szakmának. Ezzel szemben a valóság az, hogy legtöbbször éppen azok mennek tönkre, akik a vállalkozói piramis alján az érdemi, szakmai munkát elvégzik – hívta fel a figyelmet Mészárosné Győrvári Bella, a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért elnöke. A csődökkel komoly szociális problémák is generálódnak, mert kényszerhelyzetükben sokan vettek fel jelzáloghitelt a saját tulajdonukra, így a teljes magán egzisztenciájukat is elveszítik.
A KSH legutóbbi építőipari gyorsjelentésének márciusi, növekedést mutató adatai sajnos nem adnak okot nagy reményekre, ugyanis az építőipar itt csak az első két hónap lemaradását hozta be – fogalmazta meg véleményét Vidor Győző, a Magyar Építőanyagipari Szövetség elnöke. A mélyépítés tényleg bizakodva nézhet a jövőbe, de a magasépítés nem, pedig a foglalkoztatást a magas munkaerőigénye miatt ez utóbbi sokkal jobban befolyásolja.
A lakásépítési, -felújítási hitelek kamatát 4 százalékra kellene leszorítani, az osztrák, német, francia, cseh gyakorlathoz hasonlóan. (De még a lengyel, bolgár és román 7-9,5 %-os THM is messze áll a magyar 12 százaléktól.) Erre az Európai Beruházási Bank hitelkerete adhatna lehetőséget, amit alacsony energiafelhasználású épületek létrehozására lehet igénybe venni – fejtette ki dr. Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület elnöke. Szükség lenne egy lakásépítési kormányhivatalra, kormánybiztosra, jelenleg a lakásépítés több minisztérium és szervezet között forgácsolódik szét. A szocpol a mostani formájában alig működik, mert nagyon alacsony a támogatási intenzitás, az áfa felét sem éri el. Meg kell találni az EU források felhasználásának lehetőségét a lakásépítésben, a 2014-20-as időszakra kötendő partnerségi megállapodás keretében.
Építő Simon