A Magyarországon ingatlant szerző harmadik országbeli, vagyis az Európai Unión kívüli állampolgárok számát egyértelműen az oroszok, az ukránok és a kínaiak vezetik. A nyomukban viszont szorosan ott vannak az amerikaiak, az izraeliek és a szerbek is. Az elmúlt két év statisztikái alapján évente több mint ezer ingatlant vásárolnak meg az Európa Unión kívüli állampolgárok Magyarországon.
A tavalyi évben, vagyis 2011-ben Magyarországon 1120 külföldi állampolgár kapott engedélyt, összesen 1069 ingatlan tulajdonjogának megszerzésére. A 2008-as és 2009-es évekhez képest ez természetesen nagyarányú csökkenést mutat, hiszen 2008-ban 4757, 2009-ben pedig 1848 ingatlan tulajdonjogát szerezték meg külföldiek hazánkban. A különbség legfőbb oka az, hogy 2009. május 1-jéig a tagállami állampolgárok ingatlanszerzése esetében is szükséges volt az engedély beszerzése, ami azonban megszűnt, így nem is lehet mérni ezt a számot. A 2010-es évi adathoz (998 ingatlan) viszonyítva azonban megállapítható, hogy a harmadik országbeli külföldiek által megszerzett ingatlanok száma emelkedést mutat. Azonban a teljes tranzakció számot tekintve nem jelentős tétel, az egész piac valamivel több mint 1 százalékát teszik ki az EU-n kívüli állampolgárok.
Orosz uralom a külföldiek között
Az elmúlt két évben, vagyis 2010-ben és 2011-ben a legtöbben, 653-an oroszok kaptak engedélyt Magyarországon ingatlanvásárlásra. A második helyen az ukránok találhatóak 269-cel, majd a kínaiak 254-gyel, aztán az izraeliek 165, az amerikaiak 152, és a szerbek 101 ingatlanvásárlási engedéllyel. Az egyéb nemzetek közül további 545-en vásárolhattak magyar ingatlant az említett két év alatt a minisztérium statisztikája szerint. Érdekcesség, hogy seychelle-szigeteki állampolgárok közül 2010-ben 7-en, míg 2011-ben 11-en kaptak engedélyt Magyarországon, számunkra azonban kérdéses, hogy valóban tősgyökeres seychelliek szemelték-e ki maguknak az országunkat, mint jó befektetési célpont. De találni palesztin, szír, jemeni, kazah, mongol, nigériai, venezuelai és egyéb vásárlót is a teljes listán.
Mit vesznek a külföldiek?
A megszerzett ingatlanokat típusaik szerint (lakóház/lakás, üdülő/hétvégi ház, tanya, beépítetlen földterület, illetve egyéb) csoportosítva azt látszik a minisztérium adataiból, hogy 2011. évben is - a korábbi évekhez hasonlóan - a lakások/lakóházak vonzzák leginkább a külföldi vásárlókat, az ingatlanszerzések 77,7%-át jelentve. Ez az arány pedig szinte teljesen egyezik a korábbi évek adataival. 2011. évben a megszerzett ingatlanok 10,6%-a volt beépítetlen földterület, 2,3%-a üdülő/hétvégi ház, 1,1%-a pedig tanya.
Megfigyelhető, hogy az elmúlt években az ingatlanszerzés a vidéki településeken háttérbe szorult és egyre inkább erősödik a főváros iránti érdeklődés: míg az uniós csatlakozás előtt a főváros részaránya mintegy 17% volt az összes ingatlanszerzést tekintve, addig 2006-ra ez az arány 36,32%-ra emelkedett. Budapest túlsúlya 2007-2009 között folyamatosan nőtt (39%, 41,4%, 43,4%), 2010-ben pedig az összes ingatlanszerzésnek az 54%-a történt a fővárosban.
2011-ben a fővárosi túlsúly valamelyest csökkent, a megszerzett ingatlanok 45,9%-a található Budapesten. Az ingatlanok területi eloszlását tovább vizsgálva megállapítható, hogy Budapesten kívül leginkább Zala és Vas megyében található településeken került sor ingatlanszerzésre (162 és 77 esetben). Figyelemre méltó adat, hogy Zala megye esetében a megszerzett ingatlanok száma az előző évi adat (108) másfélszerese.
Van olyan is akit elutasítanak, bár nem sok
Az eljárási adatokat értékelve megállapítható, hogy a hatósági gyakorlatban továbbra is rendkívül alacsony számban kerül sor az ingatlanszerzés engedélyezésére irányuló eljárásban az eljárás megszüntetésére, vagy a kérelem elutasítására. 2011. évben 1066 eljárás indult, 30 esetben hoztak a hivatalok eljárást megszüntető végzést (jellemzően azért, mert tagállami állampolgár nyújtotta be kérelmet, tehát engedélykötelezettség nem állt fenn), illetve országosan 32 elutasító határozat született. Az elutasító határozatok ellen egy esetben került sor bírósági kereset benyújtására, derül ki a KIM Portfolio.hu-nak elküldött válaszából.
Az ingatlanvásárlások háttere
Hazánk az Európai Unióhoz való csatlakozásakor a csatlakozási szerződésben kötelezettséget vállalt annak biztosítására, hogy a tagállami állampolgárok, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek Magyarországon termőföldnek nem minősülő ingatlant a belföldi személyekkel azonos módon szerezhetnek. A csatlakozási tárgyalások során azonban megállapodás született egy öt éves átmeneti időszakról, amely alatt az engedélyhez kötöttség megmaradt. Az engedélyezési eljárás alól a tagállami állampolgárok csak akkor kaptak felmentést, ha az ingatlant elsődleges lakóhelyként kívánták megszerezni vagy legalább négy éve jogszerűen Magyarországon tartózkodtak.
Az ötéves derogációs időszak 2009. május 1-jéig állt fent. Ettől az időponttól kezdve a tagállami polgárok ingatlanszerzésének engedélyhez kötöttsége megszűnt, és ez értelemszerűen az adatgyűjtésre is nagy hatással volt. 2008-ig bezáróan ugyanis az engedélyesek döntő többsége (2008-ban 77,7%-a) tagállami állampolgár volt. Az engedélykötelezettség évközi megszűnésével a 2009-es adatok a korábbiakkal érdemben nem vethetőek össze és ugyanez igaz a 2010. évi adatgyűjtésre is, mivel az adatgyűjtés rendje - az új körülményekhez igazodva - megváltozott.